Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond, szokták volt mondani, és azt kell mondjam, így családanyaként ezzel egyet kell értenem. Na annyira nem panaszkodhatunk, mert a lányunk egészen könnyen végigszalad a pubertás kor nehézségein, és igazán jó a viszonyunk vele, tehát hatalmas veszekedések, rendőrőrsre járkálás és egyéb rettegett események hála a jó égnek bennünket elkerülnek, de nem sokkal könnyebb a helyzet lelkileg, amikor a gyerek már tizenhét éves, de számunkra még olyan, mintha csak tíz lenne, és azzal állít haza, hogy vezetni akar, és autóra gyűjt. Könnyebb lenne a helyzetünk, ha tudnánk tiltani, de nagyon talpraesett lány, eljár iskolai szünetekben és nyáron dolgozni. Komoly tervei vannak, és ezért tesz is, így hamarosan bizony azért kell aggódnunk, hogy minden rendben legyen vele az utakon. És hát persze, ez az élet rendje, de a szülő számára ez akkor is nehéz feladat.
Én azonban eldöntöttem, hogy nem leszek az a fajta túlféltő és bezáró szülő, aki nem hagyja felnőni és érvényesülni a gyereket, még akkor sem, ha ez néha nehéz. Így hát eldöntöttem azt is, hogy egyre jobban hozzászoktatom magam a gondolathoz, hogy ő vezetni fog, és lassan felnőtt nőként járja a saját útját, és bár biztosan elkéri majd a tanácsainkat, de önálló és saját véleménye és döntései lesznek és már vannak is. És hát az is teljesen igaz, hogy mi neveltük így. Hogy önálló legyen és hogy megálljon a lábán.
Ez a vezetés téma nekem akkor is nehezen megy, mert nagyon féltem őt. Arra gondoltam, hogy ha veszek neki valamit, ami engem is és őt is kicsit könnyebb utak felé terelhet a témát illetően. Tudom, hogy nagyon szereti a cipőit, és hogy már most is meggyűlik azzal a baja, hogy a pedálok használata miatt rongálódik a cipője, ezért arra jutottam, hogy a legjobb ajándék számára egy sarokvédő cipőre.
Valamelyik nap át is adtam neki, és el nem tudom mondani azt az örömöt és megkönnyebbülést, amit az arcán láttam. Nagyon örült az ajándéknak, de annak sokkal inkább, hogy partnerséget látott rajtam, és azt, hogy bár féltem nagyon nem állok semmi útjába és nem kell harcolnia a felnőtté válásért. Nagyon szeretem és örülök, hogy ha bár nehéz is, így és ennyire jól tudom kezelni a helyzetet, minden nemű feszültség nélkül.